A hős megmentő

A hős megmentő

Van egy falu, valahol a világ vége után kettővel, ahol jómagam a kisgyerekkoromat töltöttem. Később többször vissza is tértem rövidebb időszakokra. Hogy is fejezzem ki magam szépen erről a helyről? Utáltam. De valami elképesztő módon. Olyan az egész, hogy oda lemegy az ember, akár csak 2 napra, biztos, hogy legalább 5-ször megunja az életét. Ha nincsenek ott barátaid, ismerőseid, akkor veszett ügy. Persze velük sem lehet sok mindent csinálni, elmenni egy kocsmába, vagy leülni egy padra. Az utóbbinak kellemesebb a légköre.

Több szót nem is érdemel, viszont ha néha ellátogatok oda, a kedvenc helyem mindig is nagyapám műhelye lesz. Asztalosnak tanult, egyedi ágyakat, szekrényeket, polcokat csinálgat. Sokszor ott voltam vele én is, és segítettem, ahogy csak tudtam. Télen, meg úgy, amikor nagy családi összejövetelek vannak, papám kint a műhelyében csinálja a hússütést gázpalackkal. Erre esküszik. De csinálja csak nyugodtan, nem zavar senkit. De az már jobban, ha nem készül el a kaja.

Történt egyszer ugyanis, hogy az egyik nagyobb családi ünnepkor minden ment a szokásos menetrendben, anyám csinálta a sütiket és a köretet, mamám készítette a levest, nagyapám pedig sütötte a húst. Illetve sütötte volna, ha a gázpalack ki nem fogyott volna. Sürgős megoldást kellett keresnünk, így papám felhívta minden helybéli ismerősét, hátha van valakinek kölcsönbe egy gázpalackja. Sajnos nem volt igazán sikeres az akciónk, ugyanis vagy másnak is kifogyott, vagy nem is volt soha. Ekkor javasoltam azt a megoldást, amivel ő még nem igazán volt kibékülve. Beírtuk az internetre, hogy gázpalack eladó. Elmagyaráztam neki, hogy nagyjából hogyan működik az interneten történő rendelés, és hagytam, hogy kedvére válogasson. Mármint a gázpalackok közül. Nemsokára meg is találta a megfelelőt, amit hamar kiszállítottak, így folytatódhatott a sütés, és meg lett mentve a családi ünnep. Pedig végre volt benne egy kis izgalom.